| Velkám túriszt! |
|
|
|
| 2011. november 03. csütörtök, 00:26 |
|
A haver leparkol egy benzinkútnál, és a következőket látja: a kutast éppen echte angol turisták faggatják, hogy merre a Szent Anna-tó. A fiatalember húzódozik, vonogatja a vállát, hogy a tavat persze tudja, de angolul nem annyira, s amúgy is nehezére esik megszólalni, a kiejtése nem tökéletes, az ákcentusa pedig kifejezetten alsócsajágaröcsögei. A helyzet nem várt megmentője hatalmas önbizalommal érkezik, félresöpri a kutast, aki szemlátomást a haverja, és közli: bízza rá az útbaigazítást, mert erős középfokon beszéli az angolt. Enyhe terpeszben, kidüllesztett mellel megáll a feszülten figyelő angolok előtt, nagy levegővétel, és kezdi. „Bükszád, katasztrófen kaputt!” – és két karjával András-keresztet formáz. Erre a laza indításra az angolok szeme tágra nyílik és levegőt is elfelejtenek venni.
Az eligazítás ebben a stílusban, töretlen magabízással folytatódik, egy éles, kanyargós füttyszóval. A „Kozmás city” megjegyzés után újabb, kacskaringósabb fütty következik, hullámos kézmozdulat, majd tömör megjegyzés: „bjútiful mántensz”. Ettől mindenki megnyugszik, mert érti, hogy Kozmás után szépek a hegyek. „Kézdivásárhely”– hangzik tovább az útbaigazítás, majd a már ismert füttyszó is felhangzik, és diadalittasan csattan a végszó: Lake Sfânta Ana! Az előadás után néhány pillanatig mindenki kővé mered, a fiatalember elismerést, az angolok segítséget várva. A négynyelvű, széles gesztusokkal, füttyökkel kísért bemutató után közbelép a haver, és „gyenge” középfokú angoltudásával néhány szóval összefoglalja a helyzetet: Bükszádnál az út rossz, érdemes Csíkkozmás felé kerülni, át a hegyek között, majd Kézdivásárhelynél kell letérni a Szent Anna-tó felé. Az angolok megkönnyebbülten bólogatnak, milyen jó, hogy Bükszád nem lett valami természeti katasztrófa áldozata. Azért, hogy teljesen tiszta legyen a kép, még szerényen megérdeklődik, a fütty mit jelentett. A rövidebb és csattanósabb a teljes fordulást, a hosszabb és kacskaringós a letérést, jön a megfejtés készségesen. Az én következtetésem pedig csak annyi: az életben az érvényesülés nem a nyelvtudáson, hanem a hozzáálláson múlik!
Kovács Blanka (Sláger Rádió - Krónika) |




A hangutánzó és hangulatfestő szavakban gazdag nyelvünk is szegényes, hogy a mai sztorit érzékeltessem. Ám túl sokat röhögtünk rajta, hogy önző módon megtartsam szűkebb környezetem számára. Tehát figyelem, íme a történet.




